Magamtól magamnak

Nem igazán szoktunk éttermekben járni, hisz én úgy érzem egy szakáccsal élni olyan, mintha mindennap 5 csillagos menüt fogyasztanék. Valójában így is van. De azon a májusi délután mégis szörnyű késztetést éreztem, hogy beüljünk, kiüljünk pár órára abba a hangulatos kis grill teraszra, ahol 3 évente egyszer megfordulunk.  A hely csodás, a környezet tökéletes, a… Tovább »

    Az elmúlt időszakban sikerült kicsit átértékelni néhány gondolatot a fejembe. Barátság…  Haverság…. Ismerősök… Fogalmak, melynek jelentéséről más elképzelésem volt, mint ami a valóság. Ismerőseimet nézve rá kellett jönnöm, hogy elvesztettem azokat is, akiket valamelyest barátnak hittem. Talán nem is vesztettem el őket, csak igazából sohasem voltak. Sok energiát és időt fordítottam arra, hogy… Tovább »

Éveken át éltem abban a boldog tudatban, hogy amit magam mögött hagyok, csak jó lehet. Nem kértem semmit, nem kértem többet, mint ami van és szabad utat engedtem a kapzsiság szárnyaló szellemének, hogy elragadja, elvegye, elvigye, mit örökségül kaptam. Nem bántam, mert nélkületek az örökség színét vesztette. Fiatal voltam és nem értettem… Nagypapám miért pont… Tovább »